Várt Eredmények

A projekt célkitűzéseinek megvalósítása esetén a tartós szegfű jelenlegi állományának 85 %-át érintő három legjelentősebb élőhelyén hosszú távú fennmaradásának esélyei a létre jövő összefüggő  és zavartalan élőhelyek eredményeképp hosszú távon biztosítottnak tekinthetők. Az in situ védelmet segítő ex situ konzerváció már a projekt ideje alatt lehetővé teszi a részpopulációk összekapcsolódását. A projekt végére a tartós szegfű jelenlegi állománya stabilizálódik.

 

 

Tartós szegfű tanösvény

 

Kiskunmajsa és Tázlár között, az un. olajos úttól kőhajításnyira került kialakításra az egy kilométer hosszú Tartós szegfű tanösvény. A tanösvény az uniós védettségi szintet jelentő Natura 2000 területen vezet keresztül, mely helyi jelentőségű védett természeti terület is egyben. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében egy 500 méter hosszú pallósoron juthatunk el a buckatetőn lévő megfigyelő toronyig, ahonnan szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: borókás-nyaras ligetek, lankás homokbuckák és galagonyák váltakoznak. Az ösvény innen egy telepített fenyő ültetvény sorai között vezet, mígnem eljutunk a hátsó pallósorig, ahol egy tereplépcsőt megmászva juthatunk fel a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartós szegfű tövek öveznek. A tanösvény végigjárása során a látogatók megismerkedhetnek a bennszülött tartós szegfűvel és élőhelyével, a védelme érdekében a LIFE program keretében tett természetvédelmi erőfeszítésekkel, valamint a Natura 2000 hálózat jelentőségének bemutatására is sor kerül. Szervezett, csoportos túrákra Kiskunmajsán a Tourinform Irodánál lehet jelentkezni. Az érdeklődők így túravezetővel nézhetik meg a homokhátság természeti szépségeit.

Elérhetőségek: Tourinform Iroda, Kiskunmajsa (Zárda u. 2.); telefon: (77) 481-327.

 A tanösvény térképe.

 

 

Erdőátalakítás

Bodoglár projekt terület: A fekete fenyő ültetvények gyérítése 27 hektáron történt meg 2008 áprilisáig. Ennek eredményeképpen a homoki gyepek kiterjedése jelentősen nőtt. 2011 tavaszára a korábbi erdészeti munkák közelítő nyomvonalai szinte már felismerhetetlenné váltak, oly mértékben megtörtént begyepesedésük. A soron következő erdészeti munkákkal érintett 17 hektár fekete fenyő terület pontos térképi lehatárolása megtörtént, az erdőgazdálkodóval, valamint az erdészeti hatóság képviselőjével történő terepi egyeztetéseket követően. Az erdészeti munkák kivitelezését végző vállalkozó közbeszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra, a szerződés aláírására előreláthatólag augusztus folyamán kerülhet sor. A hazánkban őshonos fehér nyár (Populus alba) csemeték két hektáron való kiültetésére azért került sor 2010 őszén, hogy ezáltal tovább csökkentsük az idegenhonos fafajok borítási arányát az érintett erdőrészletekben. Az 500 kocsányos tölgy (Quercus robur) csemete a terület legmélyebb fekvésű részein került kiültetésre kísérleti jelleggel. A csemeték nagy százalékban élték túl a 2010/2011-es telet, s kora tavaszi visszavágásukat követően már javában növesztik új hajtásaikat.

 Bócsa projekt terület: Az inváziós terjedésű fehér akác (Robinia pseudo-acacia) visszaszorítása az egyik legfontosabb feladat ezen a területen, melyre 13,5 hektáron került sor 2009 decemberéig. További 2,5 hektár akácos kiszárítása történt meg 2010 őszén, a fatörzsbe való vegyszeres injektálás révén. A kezelést követő 2 héten belül a megfelelő mennyiségű vegyszert kapott faegyedek levelei elsárgultak, majd leperegtek. A vegyszeres kezelések nem csupán az így kezelt fa elpusztítását szolgálják, de a kezelés időpontjának optimális megválasztása esetén jelentős mértékben visszavetik az akác amúgy meglehetősen nagy mérvű sarjadási erélyét, egyaránt gátolva a gyökérsarjak és a tuskósarjak megjelenését. 2011 tavaszán sor került az újólag injektált akác csoportok letermelésére is, így eleddig összesen 16 hektáron valósult meg az akác visszaszorítása ezen tartós szegfű élőhelyen. Az osztályozatlan faanyag nagy részét a projekt keretében megvásárolt aprítógép segítségével tüntettük el a területről.

 

 Csévharaszt projekt terület: Az erdészeti munkákra 2008 és 2009 folyamán került sor a DINPI szakemberei által meghatározott módszerek szerint. 28,5 ha összterületen kezeltük az inváziós fásszárúakat (legfőképpen akác, valamint kései meggy és bálványfa), melynek eredményeképpen mintegy 112 hektár kiterjedésű terület vált inváziós fásszárú mentessé. A korábbi akácosok helyén két kisebb foltban hazai honos nyártelepítésre is sor került.


Befejeződött a tartós szegfű 2010. évi állományfelvételezése

Befejeződött a tartós szegfű 2010. évi állományfelvételezése. A terepi munka precíz GPS-ek segítségével történt. A munka során minden egyes tő rögzítésre kerül. Az így nyert adatokat térinformatikai adatbázisban tárolva további elemzéseknek vetjük alá. Az elemzések segítenek abban, hogy pontosabb információink legyenek a tartós szegfű élőhely igényéről, segítenek megérteni a szaporodásbiológiai viselkedését, ezentúl alapvető információt jelentenek az erdészeti akciók kivitelezésének tervezésében (GPS-es kép). A szegfű számára kedvező időjárás mellett a pontos és rendszeres adatgyűjtés eredményeképp megismert új állományok nagyban hozzájárultak a projekt kezdete óta megfigyelhető állománynövekedéshez. Eddigi egyedszámlálási eredményeink összefoglalója az alábbi táblázatban megtekinthető:

 

 

    Év

 Terület

 2007

2008 

2009 

2010 

Ásotthalom

101 

117 

233

228 

Bócsa 

1733 

2301 

3791 

5710 

Csévharaszt település 

1769 

1353 

5803 

5900 

Csévharaszti Borókás TT 

1500 

1135 

1782 

1744 

Harkakötöny 

7184 

8490 

9036 

10080 

Kiskunmajsa-Bodoglár 

4978 

8588 

12906 

16928 

Nagykőrös, Strázsa-hegy 

90 

68 

25 

31 

Nagykőrös, Száraz-dűlő 

1046 

704 

988 

1196 

Üllő-Ócsa 

508 

556 

1386 

1156 

Nemesnádudvar 

 

 

10495 

15262 

Pusztavacs 

 

 

 

72 

Összesen: 

18909 

 23312

 46445

 58307


logo2 logo3 logo4 logo1 logo4